A
várandósság időtartama 9 hónap, mely minden emberi élet legidillibb periódusa.
A magzat az anyaméhben úgy érzi magát, akár a Paradicsomban: biztonságban van,
a táplálékot készen kapja, és gyengéden becézgetik, simogatják. Ez a
legtökéletesebb feltétel nélküli szeretet időszaka, hiszen ilyenkor még nem
kell senkinek megfelelnie, a puszta létezéséért imádják.
Az
áldott állapot időszakát 3 periódusra (trimeszterre) szokták osztani, mert ezen
periódusokra más-más fizikális és mentális állapotok és panaszok jellemzőek,
melyek különböző életmódot, mozgásformákat, táplálkozást kívánnak meg a
kismamáktól. Első trimeszter alatt a várandósság első 3 hónapját értjük, ami a
petesejt megtermékenyülésével kezdődik és nagyjából a 14. hétig tart.
Először
is tekintsük át, mi utalhat arra, hogy gyermekáldás elé nézünk: Ha alhasi
fájdalmat vagy görcsöt érzünk, gyakrabban jelentkezik vizelési inger, feszülnek
és megnagyobbodnak a melleink, a mellbimbóink színe sötétebbé válik, reggel
émelygő érzés tör ránk, kívánunk vagy elutasítunk bizonyos ételeket,
megmagyarázhatatlan belső feszültséget, izgalmat érzünk, vagy fáradékonnyá
válunk, az mind arra utalhat, hogy kisbabánk fog születni. A legkézzelfoghatóbb
jel azonban az, ha kimarad a menstruációnk. Ilyenkor érdemes elvégezni egy
terhességi tesztet, majd felkeresni a nőgyógyászunkat, aki az utolsó rendes
menstruációt követően 5 héttel már ultrahanggal is meg tudja erősíteni a
várandós állapotot.
Ez
mind azonban csak az élettani része a csodának: valójában legbelül minden nő
érzi, ha egy új élet megfogan testében. Csak sokszor nem merjük magunknak sem
bevallani…
Amikor egy test
két életet kezd táplálni…
A
megtermékenyítést követően a petesejt elkezd vándorolni a méh ürege felé, majd
beágyazódik a nyálkahártyájába. A kialakuló embrió egy hCG nevű hormont kezd
termelni (ez alapján működnek a terhességi tesztek), ami leállítja a
menstruációs ciklust, így a havi vérzés kimarad. Ettől kezdve a szervezet
felkészül arra, hogy két életet tápláljon, így a hormonháztartás, a légzés, a
vérkeringés, a szívritmus és a cukoranyagcsere megváltozik, alkalmazkodik az új
élethelyzethez.
A
fejlődő embriónak oxigénre és tápanyagra van szüksége, ami az azokat szállító
vér mennyiségének megnövekedését okozza, s így megnő a méh környékének
vérellátottsága is. E miatt érezhetünk enyhe alhasi fájdalmat vagy görcsöt,
valamint teltségérzetet. A vérellátottság növekedése a húgyhólyagra is kihat,
ami gyakoribb vizelési ingert eredményez, valamint a bőr érhálózata is kitágul,
visszerek és terhességi csíkok (striák) jelenhetnek meg rajta.
A
megváltozott hormonháztartás miatt melleinket érzékenynek, feszesebbnek
érezhetjük és fáradékonyabbá válhatunk. A máj és a hasnyálmirigy is fokozottabb
működéssel készül fel az új életszakaszra, ezért jelentkezhet reggelente
émelygés, hányás, fejfájás. A súlygyarapodás kezdetben még elhanyagolható, de
sok kismama a rosszullétek miatt még veszít is súlyából.
Az
első hetek izgalmai valamint a hormonok játéka miatt hullámozhat a
kedélyállapotunk, és az új élethelyzetben sokszor érezhetünk bizonytalanságot,
félelmet. Ezt könnyen legyőzhetjük, ha minden érzésünket megosztjuk
partnerünkkel és együtt gondolkozunk el életünk új „kihívásáról”. Egy gyermek
érkezése kitűnő lehetőséget ad arra, hogy számvetést készítsünk arról, kik
vagyunk, hol tartunk és merre megyünk a közös úton. A bizonytalanságot érdemes
elengedni, mert a 9 hónap elegendő időt biztosít a szülői szerepre való
felkészülésre, az ezzel járó lelki áthangolódásra és felelősségvállalásra.
Mi
történik a pocakban az első hónapban?
A megtermékenyült petesejt megindul a
méh ürege felé, majd az első 10 napban beágyazódik annak nyálkahártyájába. A
kiszabadult petesejt helyén kialakul a sárgatest nevű hormontermelő szerv, mely
a méhnyálkahártya felépítésében és a terhességre való felkészülésben játszik
jelentős szerepet. A beágyazódást követően a sejtek osztódni kezdenek: egy
részükből alakul ki az embrió, másik részükből pedig a magzatburok és a
méhlepény. Ezután létrejön a kapcsolat az anyai vérkeringés és a zigóta
(megtermékenyített petesejt) között, melyet a méhnyálkahártya vérerei látnak el
tápanyaggal. Ebben az időszakban igen gyorsan fejlődik az embrió, a 22. napon
már a szíve is elkezd dobogni. Ilyenkor záródik a velőcső is, amit a fokozott
folsavbevitel jól támogat.
A második hónap történései…
Ebben a hónapban
megkezdődik a végtagkezdemények kialakulása, a farokrész azonban még
néhány hétig fennmarad. A felső végtagok fejlődése gyorsabb, mint az alsóké, és
hamarosan kialakulnak az ujjak is. Az 56. napra az embrió szervei már nagyjából
kialakulnak, aki képes reflexes mozgásokat is végezni, amit kismamaként még
néhány hétig nem érzünk. A vesék végleges szerkezete ekkor még nem alakul ki,
azonban már ebben a korai időszakban is működnek és a baba ürít vizeletet is. A
fej teszi ki az embrió testének harmadát, 8 hetes korban pedig már
megfigyelhető a jobb és a bal agyfélteke dominanciája.
Az első trimeszter utolsó hónapja…
A 12. héttől már nem embrióról, hanem magzatról
beszélünk, aki megközelítőleg 10 cm hosszú és 30 g tömegű, és egészen emberi
formája van. Koponyája relatíve nagy méretű, kialakult a füle, az orra, a szeme,
szíve, veséi, belei működésbe lépnek, és a magzatvízbe rendszeresen vizeletet
is ürít.
A trimeszter végére már mozgatja a végtagjait, nyel a magzatvízből és szopja az
ujját. Kezdenek
kialakulni az arcvonásai is. A külső nemi szervek differenciálódása is folyamatban
van, de ebben az időszakban a két nem még nem különíthető el biztonsággal. A
12-14. hétre kialakul a méhlepény, és átveszi a sárgatest hormontermelő
szerepét.
